Egyesületünk a NAGYKÕRÖSI
LOVAS SPORTEGYESÜLET – továbbiakban NLSE
- 200l. augusztusában nyert hivatalos bejegyzést a Pest
megyei bíróságon közhasznú társaság
minõsítéssel. A közéletbe való
bekapcsolódásunk hivatalos bejegyzésünket
megelõzve kb. nyolc éve már megkezdõdött,
állami fedezõmén állomás üzemeltetésével.
1993-ban igen komoly háttérmunkával sikerült
eléri Nagykõrös Város Rendõrkapitányságával
együttmûködve, hogy városunkban lovas rendõrökkel
erõsödjön a közbiztonság, fõként
a külterület hiányos védettsége miatt.
A lovas rendõrség l993-l999-ig muködött kisebb-nagyobb
megszakításokkal. Sajnálatos megszûnéséig
telephelyünkön biztosítottuk a járõrlovak
elhelyezését, ill. ideiglenes irodát a lovas rendõrök
részére. A hivatalos megszûnés elõtt
egy évvel gyakorlatban a lovas rendorség már nem
mûködött. A külterületen élõk
felvetésére l998-ban saját lovainkkal és
a SZÛCSCOMP SECURITY - vel közösen beindítottuk
a lovas biztonsági járõrszolgálatot. A hatékony
mûködéshez szükséges anyagi források
hiánya miatt ez a szervezet sem volt hosszú életû.
Múltja l – l,5 évre tehetõ. A külterületnek
éppúgy, mint az elmúlt évtizedben, ma is
– és talán egyre inkább - szüksége
van hatékony, bármilyen rossz közlekedési
útviszonyok között könnyen mozogni tudó
biztonsági szolgálatra. A tanyán élõk
a hosszú évek alatt megszokták, hogy telephelyünkre
bármikor jöhetnek, ha valamilyen sérelem érte
õket (személyi, anyagi jellegû), hiszen legtöbb
esetben azonnali hatállyal intézkedõ lovas rendõr,
lovas biztonsági õr volt segítségükre.
Ezek figyelembevételével a mai napig folyamatosan önkéntes
lovas polgárõrséget üzemeltetünk saját
tulajdonú lovainkkal. Ennek mûködését
negatívan befolyásolja, hogy az önkéntes lovas
polgárõreink egyre kevesebb olyan szabadidõvel
rendelkeznek, amit ilyen jellegû „jótékony
célú” munkára fordíthatnak.
Gyermekeink óvodai, iskolai közösségbe kerülésével
új lehetõségek tárultak fel elõttünk.
Szülõi, pedagógusi, közintézmény
vezetõi indítványozásra óvodai, iskolai
csoportok, baráti társaságok számára
helyet, programot biztosítottunk piknik jelleggel szabadidõ
eltöltéséhez, melynek különlegességét
természetesen a lovas programok biztosították.
1998-ban elõször – a Nagycsaládosok Nagykõrösi
Egyesülete indítványozására - rendeztük
meg a mára már hagyománnyá váló,
országos ismertségnek örvendõ Nyári
Napközis Lovas Tábort. E tábor elsõsorban
azért jött létre, hogy minden gyermeknek anyagi és
társadalmi hovatartozás megkülönböztetése
nélkül hasznos és biztonságos szabadidõ
eltöltést biztosíthasson az oly rövid nyári
szünidõben, a mindenkori lehetõ legkisebb anyagi
ráfordítást kérve a szülõktõl.
A tábor programlehetõségei igen széles körben
mozognak:
Alapvetõen a LÓ a fõ motiváló erõ,
a lóval való bánásmód, a lovaglás
alapjainak elsajátítása mellett számos más
szabadidõ eltöltési lehetõség közül
válogathatnak a táborozó gyermekek. A teljesség
igénye nélkül néhány: fafaragás,
íjászat, gyöngyfûzés, festés,
agyagozás, batikolás szénrajzolás, vadászbemutató,
ügyességi játékok, lovas kocsikázás,
bringóhintók használata, gokardozás, játékos
KRESZ oktatása tesztlap kitöltésekkel, jutalmazással,
túrakerékpározásról tájékoztató,
kerékpár szerelés bemutatása-tanulása,
rendõr, ill. tûzoltó bemutatók stb.
Táborunkra évrõl évre több a jelentkezõ
gyermek városunkból, annak vonzáskörzetébõl,
ill. újabban az ország igen sok településérõl.
Táborunk egyenlõre csupán napközben foglalkoztatja,
felügyeli a gyermekeket, kora reggeltõl késõ
délutánig. Rugalmasan kezeljük az érkezési
és távozási idopontokat, hiszen elsõsorban
a dolgozó szülõk segítségére
vagyunk, így egyéni megbeszélések alapján
történnek a gyermekek érkezései ill. távozásai
a tábor helyszínérõl. Városunktól
távol esõ településekrõl jelentkezõ
gyermekek az elmúlt években önálló
szálláshelyintézéssel tudták csupán
elérni, hogy õk is igénybe vehessék szolgáltatásainkat.
(Rokonoknál, ismerõsöknél, elõzõévi
táborban kötött barátság alapján
történõ elszállásolások.) Ebben
az évben már szervezett formában tudunk szállást
biztosítani az erre igényt tartó gyermekeknek városunkban.
A táborok programskáláját minden évben
bõvíteni próbáljuk. Ezek természetesen
pályázatokon nyert anyagi forrásból történnek.
A 2003-as év szenzációja volt táborozó
gyermekeink számára, hogy a táborok zárónapjain
autóbuszos kirándulást szerveztük más
LOVAS objektumokra. Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok megismerjék
a LÓ „sokoldalúságát”, megismerjenek
más lovas létesítményeket.
A hozzánk látogató csoportok nagyobb százalékban
gyermekek. A gyermekek l-2 %-át kivéve, mindannyiójuk
futószáron nyeregben vagy voltizshevederen lovagolhat.
A lovaglás oktatásakor adott egyszerû utasításaimat
– nagy megdöbbenésemre - igen kevés gyermek
tudja maradéktalanul teljesíteni legnagyobb akarata, igyekezete
mellett. Ennek okai már a testi, lelki, szellemi egészség
hiányosságában kereshetõek. Egyszerûbben
fogalmazva nagyon furcsálltam, amikor az egyébként
egészségesnek tûnõ gyermek nem tudja teljesíteni
olyan egyszerû kérésemet, mint pl. Ülj egyenesen!
Ezek motiváltak akkor, amikor jelentkeztem és elvégeztem
egy Terápiás Lovas Oktatói tanfolyamot. Sajnos
ma Magyarországon még nem eléggé ismert,
ill. nem elismert a lóval, lovon való gyógyítás,
állapotjavítás, holott azok a sérült,
fogyatékos társaink, akik hozzájuthatnak a gyógylovagláshoz,
terápiás lovagláshoz, hippoterápiához,
õk ill. az õ hozzátartozóik, szüleik,
gondozóik ill. mi szakemberek bizonyítani tudjuk, hogy
a gyógyításnak ez az ága nagyon sokat tud
segíteni a rászorultaknak. Jelenleg a Dél-Alföldi
régióban egyedüli szaktudással bírok
e tekintetben. Egyre többen keresnek meg különféle
problémákkal (autizmus, gerincferdülés, hiperaktivitás
stb.) A gyógylovagoltatás, hippoterápia csak TIM
munkában végezhetõ igazán hatékonyan,
szakorvosi véleménykérés, jóváhagyás
mellett. A Nagykõrösi Egyesített Szociális
Intézmény lakóit rendszeresen részesítjük
lovas foglalkozásban, gyógylovagoltatásban, ill.
a PM TEGYESZI Nagykõrösi Intézetében nevelkedõ
állami gondozott gyermekeket is lovagoltatjuk nevelési,
viselkedési, beilleszkedési problémáik megszüntetésére.
A fenti tevékenységeinkbõl forrt ki újabb
ötletünk, mely a lovaglás oktatása általános
iskolai formában témakört érintette.
A LÓ Magyarországnak, a magyarságnak az egyik õsi-jelenkori
kincse igen sok tekintetben. Többek között annak tekintetében,
hogy a jövõ nemzedéke is tovább hordozza kultúrájában,
sportjában megfelelõen kiemelt színvonalon a LÓ-vat,
úgy gondoljuk a lehetõ legfiatalabb korosztályt
kell megnyernünk, ahhoz, hogy legyen idejük megtanulni a lóval
való mindennemû kapcsolatot, idõben elkezdhessék
a lovas sportot, hogy késõbb tapasztalt lovasként
hasznos lovas szakemberei legyenek társadalmunknak.
A lovaglás oktatását az egyik helyi általános
iskolában beindítottuk fakultatívan, szakkör
formájában az elmúlt év õszén,
mely a szülõk-pedagógusok-gyermekek körében
egyaránt nagy közkedveltségnek örvend. Ezt a
tevékenységünket 2003-as tanévben a város
összes általános iskolája felé kinyitottuk.
A lovaglás az iskolai tanulmányokra, az iskolásokra
a következõképpen hat pozitívan: A lovaglás
fejleszti az egyensúlyérzéket és a mozgáskoordinációt,
segíti a tartáshibák javítást, kialakulásuk
megelõzését. Etológiai (az állatok
viselkedésével foglalkozó tudomány), természet
és állatvédelmi ismereteket szerezhetnek. A más
élõlényrõl való gondoskodás-törõdés
fejleszti a felelõségtudatot. A sportbeli kihívás
teljesítése sikerélményt nyújt. A
ló háziasítása történetének
megismerése során vagy a ló testfelépítésének
tanulások sok olyan háttérismeretet szerezhetnek,
amely más tantárgyaknál is jól hasznosítható
(biológia, történelem, földrajz).
Köztudott, hogy Magyarország fõ turisztikai vonzereje
a LÓ és a BALATON. A mi helyi adottságaink és
a lóval való többéves kapcsolatunk alapján
úgy gondoljuk, felelõtlenség lenne nem kihasználni
lehetõségeinket. Az elmúlt évek lovas turisztikájába
való „belekóstolásunk” megalapozhatja,
hogy Nagykõrös város is bekapcsolódjon a lovas
turisztika vérkeringésébe.
Fenti tevékenységeinket sajnos – egyenlõre
- csak idõjárás függvényében
tudjuk végezni, hiszen fedett lovarda hiányában
a gyakorlati lovaglás oktatását, a gyógylovagoltatást,
lovastáboroztatást csak csapadék és fagymentes
napokon tudjuk kivitelezni. Ahhoz hogy munkánkat maradéktalanul
tudjuk végezni, mindent megteszünk azért, hogy megfelelõ
pályázat segítségével mihamarabb
felépülhessen a NLSE lovardája.
Munkánk komolyságát jelezvén közlöm,
mely szervezeteknek vagyunk tagja:
MAGYAR LOVAS SZÖVETSÉG
MAGYAR LOVAS TURISZTIKAI SZÖVETSÉG
MAGYAR LOVASTERÁPIA SZÖVETSÉG
MAGYAR LIPICAI LÓTENYÉSZTÕK ORSZÁGOS EGYESÜLETE
Fenti szervezetekkel együttmuködünk, kölcsönösen
segítve egymás munkáját, célkituzéseink
elérését.
Eredményeink :
- Idén 7. Éve rendezünk Nyári Napközis
Lovas Tábort
- Negyedik éve folyamatosan (idõjárás függvényében)
gyógylovaglást, fogyatékosok sportlovagoltatását,
terápiás lovas foglalkozásokat végezzük
- Negyedik éve rendezünk Lovas Rendezvényeket, ennek
keretén belül a VI. Nagykõrösi Meghívásos
Országos Póni Fogathajtó Versenyt.
- Nagykõrösön egyedülállóan vezettük
be a lovaglás oktatását alapszinten általános
iskolával közösen együttmûködve szakkör
formájában.
Mérföldkövek:
- Tevékenységeink végzéséhez, célkitûzéseink
eléréséhez a legfontosabb mérföldkõ
a 200l-ben megszerzett Terápiás Lovas Oktatói képesítésem
nevezhetõ.
- Terápiás lovagoltatáshoz megfelelõ szakképesítésû,
gyermekcentrikus gyógytornászt találtunk.
Célcsoportjainkkal való együttmûködés:
Az Egyesített Szociális Intézmény lakói,
ápoltjai heti két alkalommal vesznek részt gyógylovaglásban.
Az idõs, lóra nem ültethetõ intézeti
lakók minden hónap utolsó foglalkozásakor
lovas kocsikázásban részesülnek. 2004. május
28-án egész napos majális jellegû „Fogyatékkal
Élõk Családi Napja”-t szerveztünk részükre,
melyen bemutatásra került a terápiás lovas
foglalkozás is. Második éve rendeztük e rendezvényt,
2004-ben már megyei meghívással.
Tagjaink részvétele: tagjaink minden rendezvényünkön
részt vesznek, segítve ezzel az egyesület közhasznú
munkáját.
Céljaink: Elsõdleges fontosságú, hogy mielõbb
felépíthessük Egyesületünk fedett lovardáját,
hiszen annak hiánya minden lovas tevékenységünket
súlyosan hátráztatja. Fedett hely hiányában
az idõjárás határozza meg, hogy mikor lovagoltathatunk.
Legnagyobb károsultjai ennek a fogyatékkal élõ
embertársaink, akiknek már beépült az életvitelébe
a gyógylovaglás, a terápiás lovas foglalkozás
heti rendszerességgel.
Egyesületünk elhivatottsága, hogy minél több
magyar gyermeket megismertessen a lovaglás mûvészetével,
megszerettesse velük a lovakat, a lovas életvitelt. A gyermekeknek
meg kell (kellene) tanítani, milyen szerepe volt, van és
reméljük lesz a magyarság életében
a LÓ-nak. Célunk, hogy minél több majdani
lovas szakembert, lótartót, lovas sportolót indítsunk
útjára, akik a jövõ lovas nemzedékeként
elhivatottságunknak érzik majd a magyarság egyik
legjelentõsebb nemzeti kincsének a LÓ-nak „megõrzését”
a maga méltóságában.
Nagykõrös, 2005. január
Molnárné Szóláth Erzsébet
elnök